Hirdetés

Bemutatkozom

Embed Embed this video on your site
 
Dr. Váczi Gábor, az orvostudomány kandidátusa, ortopédsebész főorvos vagyok. Három évtizede dolgozom az ortopédiai jellegű mozgássérült betegek életmódjavításán, többek között az ORFI-ban, Sopronban, Angliában és természetesen a Telki Kórházban. Szeretem a munkámat és a betegeimet.
Az ortopédia szakterületén a csont-porc-inak-izmok, egységesen az ízületek működésének korlátozottsága, az életminőséget súlyosan befolyásoló állapot.
Általában véve az életminőséghez azokat a képességeket kell sorolni például, hogy képes-e magát segítség nélkül ellátni, képes-e a rutin teendőit elvégezni, valamint hogy fájdalom és rossz közérzet mentes-e, és általában életvitelében teljes képességű, vagy hátrányosan megkülönböztetett.
Az életminőséget azért kell hangsúlyozni, mert az élet jóval több, mint csupán túlélés. Az emberek az egészségi állapotuk javulását egyfelőlaz élettartamuk növekedésében látják, másfelőlaz életminőségük javulása alapján ítélik meg (pl. fájdalmuk csillapulásában, vagy a munkaképességük javulásában).
Az ortopéd-sebésznek éppen ezért igen fontos feladata, hogy betege életminőség-javítását mindig figyelemmel kísérje, mert a munkánk során a mozgássérültek egészségi állapotának javítására vagyunk hivatottak.
Ortopédia (gör., m.:testegyenészet), az orvostudománynak az az ága, amely az emberi test egyes részeinek alakeltéréseivel és funkció-romlásával foglalkozik; kutatja az elferdülések létrejövetelének okait, s ezeket gyógyítani igyekszik. Az ortopédia elnevezés Andrytől származik (1741), ezért az ortopédia szimbóluma a kiegyenesített fa, Andry-fája.
Ortopédiai jellegű mozgásszevi betegek ellátása
A mozgásszervi panaszok okának megállapítása érdekében szakorvoshoz kell fordulni. Ortopéd szakrendelésre történt bejelentkezést követően kerül sor a panaszokat okozó elváltozás részletes vizsgálatára és rtg., vagy más képalkotó diagnosztikus eszköz segítségével az elváltozás eredetének meghatározására. Az ortopéd szakorvos véleményezi, hogy az elváltozás kezelése műtét nélkül, vagy csak műtéti beavatkozással orvosolható.
Amennyiben lehetséges, kezdeti elváltozások műtét nélkül, un. konzervatív úton gyógyíthatók. Konzervatív kezelés során gyógyszer, fizio-, elektro- vagy balneo-therápiás kezelésekben részesülhet a beteg.
A műtéti beavatkozás célja a fájdalmas, funkciójában megromlott csont-izületi egység korrekciója, helyreállítva ezzel a mozgásszervi egységet. Műtét, a kórházi steril körülmények között végezhető, a betegség kezelésében jártas szakorvos által. A műtét után a beteg általános állapotának rendeződéséig tartózkodik a kórházban, majd a lábadozási időszakban otthonában.
Az operált testrész mielőbbi és gyakori mozgatása, tornáztatása szükséges a műtét után, a gyors és teljes rehabilitáció érdekében. Ezt a célt szolgálja a gyógytorna, amelynek gyakorlatait otthon is rendszeresen kell folytatni. A műtét után, az operált testrészt testsúllyal terhelni nem szabad, tehermentesítése szükséges, járókeret, mankó vagy bot használatával. Amennyiben az operált testrész rehabilitációja szükségessé teszi, a beteg utókezelő osztályra, vagy szanatóriumba kerül, ahol segítséget kap mozgáskorlátozott állapotának javításához.

 

Kapcsolódó cikkek
Hirdetés